Asszem az idei év egyik legjobb döntése volt részemről, hogy még anno áprilisban, a hirdetésével való hosszú szemezgetés után felkerestem Marcsit. Már amikor legelőször beszéltem vele telefonon, valami azt súgta nekem tudat alatt, hogy aranyra leltem. És mennyire igaz lett. A legutóbbi beszámolómban azt írtam, hogy függője lettem Marcsinak. Nos, ez azóta sem változott, jelentem nem szoktam le róla (És miért is tenném :) ?). Szóval mikor észrevettem, hogy egész novemberben Budapesten fog hirdetni (és jelenleg úgy tűnik, hogy azon túl is), szó szerint azonnal kezdeményeztem a lehetséges időpontokról való egyeztetést vele. Végül 3 alkalommal sikerült eljutnom hozzá ebben a hónapban (eme konkrét beszámoló ezek közül a harmadikról fog szólni) és ezért szerencsésnek érzem magam. Az van ugyanis, hogy nyilván nem vagyok egyedül a hirdetővel kapcsolatos érzéseimmel, ráadásul Marcsi minden héten ha jól emlékszem csak 3 nap volt elérhető. Így aztán gyakorlatilag néhány óra alatt kevés kivételtől eltekintve majdnem elfogytak már a következő hétre az időpontjai. Szóval résen kellett lennie az ember fiának, ha be akart hozzá jutni. Szerencsére nekem viszonylag rugalmas az időbeosztásom, így annyira nem volt nehéz dolgom. Maga az egyeztetés Marcsival egyébként továbbra is gördülékeny, a kommunikáció főleg itt az oldalon váltott személyes üzenetek formájában, illetve telefonon történt. Ezt a konkrét randit egyébként talán szintén üzenetben egyeztettük le, bár ahogy mondtam, korábban előfordult telefonhívás is. Lényeg a lényeg, ha figyel arra az ember, hogy időben bejelentkezzen, és tud picit alakítani a saját időbeosztásán, akkor nem mondom, hogy könnyű bejutni Marcsihoz, de egyáltalán nem lehetetlen :). Amúgy pedig az önmagában sokat mond egy hirdetőről, hogy ennyire népszerű :).

A helyszín nem változott nyári látogatásom óta, ugyanaz a 4-es, 6-os villamossal megközelíthető belvárosi, földszinti lakás az Oktogontól nem messze. Parkolás továbbra is nehézkes lehet.

Mivel ugyanaz a helyszín, ugyanazt tudom róla elmondani, mint korábban. Egyszerű, rendezett, de tiszta lakás. A fürdőszobában a zuhanykabin ajtaja valamelyest nehézkesen működik, illetve a számomra kissé puha, süppedős matraccal rendelkező, némileg recsegős ágynak továbbra sem vagyok nagy rajongója, de a vendéglátó személye bőven kárpótol érte :). Egyébként ettől függetlenül a funkcióját tökéletesen ellátó lakásról van szó.

Nos, kissé nehéz helyzetben vagyok ennél a résznél, ugyanis nem szorult belém annyi kreativitás, hogy végtelen számú módon meg tudjam fogalmazni, hogy Marcsi milyen bombán néz ki. Azért még most az egyszer kísérletet teszek rá :). Szóval Marcsi a lábujjhegyeitől a feje búbjáig lenyűgöző, bár a képeit elnézve erről igazából megbizonyosodhat mindenki. Az arca bájos, szép, és amit még nem láttam, hogy bárki kiemelt volna, hogy milyen cuki kis orra és fülei vannak. Az ajkai valóban fel vannak most már töltve, azonban véleményem szerint jól áll neki, nem esett túlzásba vele. És hát a szemei...azokban a sötét, igéző szemekben nincs az a férfiember, aki ne tudna boldogan elveszni (többek között ezért hatalmas plusz pont, hogy akció alatt majdnem végig tartja a szemkontaktust). Emellett a tekintetéből is végig kedvesség sugárzik.

És akkor még a szenzációs testéről nem is beszéltünk. Alacsony hölgy, de mindene arányos. Karcsú a dereka, a természetes, hetyke cickói tenyérbe illők és markolnivalók, akárcsak a popsija, ami olyan, mint két, tökéletesen gömbölyű kis barack. A pici lábikói is nagyon szépek, most éppen vörösre voltak festve a körmei. Furcsán fog hangozni talán, de még a vádlijait is szívesen elnézegettem :). Mindemellett vannak tetkói is, de ezek jól láthatók a képein. Engem nem zavarnak, mert ízlésesek és dekoratívak. Egy szó, mint száz, a csalódás kizárt, részemről egész egyszerűen nem lehet kivetnivalót találni Marcsi külsejében.

Mint írtam fentebb, a novemberi látogatásaim közül ez volt az utolsó (ezeket remélhetőleg követni fogja 1-2 decemberben is). Érkezéskor gyors a bejutás, lévén földszinti lakásról van szó, ahogy azt már említettem. Nem szoktam gyakran ilyet csinálni, de most úgy alakult, hogy egymás után két nap is meglátogattam Marcsit, és a kettő közül egyértelműen ez a randi sikerült jobban (az előző napinál elég fáradt voltam sajnos, és ez kihatással volt a teljesítményemre).

Szóval beengedett Marcsi, szokásos módon puszival üdvözöltük egymást, majd az előszobából beinvitált a nappali/konyhai részbe. Itt nem vesztegettem az időt, gyorsan lepakoltam, levetkőztem és elmentem zuhanyozni. Utána irány fel a galéria, ami tulajdonképpen a tetthely maga, amelynek nagy részében az akció lebonyolítására szolgáló franciaágy terül el. A plafon alacsonysága miatt itt én mindig azzal kezdem, hogy egyből leülök az ágyra, nehogy beüssem a fejem. Ezúttal is így tettem. Marcsi ezt követően kihámozta magát az éppen aktuális falatnyi rucijából (most éppen az egy-két képen a hirdetésében is látható fehér egyberuhában fogadott - nyilván, mint minden más, tök jól állt neki, dehát ugye legnagyobb örömömre gyorsan lekerült róla). Majd odajött hozzám és elkezdtünk smárolni. Az ágy szélén ülve pont jól át tudtam karolni miközben ott állt előttem. Simogattam a testét, ahol értem, markolásztam a popsit és ciciket, nyalogattam kicsit a mellbimbókat is. Az első néhány látogatásomkor egyébként a csókolózás még elmaradt, de most már jobban ismerjük egymást, és valahogy természetesen jön. Plusz Marcsi már az előjáték során is nagyon jól ráérez arra, hogy mit szeretek. Mindenben partner (nyilván normális keretek között), sosem utasítja el a közeledésemet.

Ezután felfeküdtem az ágyra, majd Marcsi a megszokott módon elkezdte kényeztetni a már ekkor majdnem harcra kész ezredest. Marcsi orális képességeiről már ódákat zengtem korábban is, de ha lehet, azóta még tovább tudta fokozni őket. Most már nem csak az a mesteri, amikor a szájában vagyok, hanem az is, mikor a környékkel foglalkozik vagy éppen csak annyit csinál, hogy végigszalad a nyelvével a kispajti oldalán. Hihetetlen érzékkel tudja váltogatni azt, hogy mit csinál éppen és hogyan. Mikor aztán bekerülök a szájába, sokszor alkalmazza azt az őrjítő, makkon nyelvkörözéses technikáját is. A franciázása tehát továbbra is változatos, dinamikus, az egyik legjobb, amiben valaha részem volt.

Kb. 5 perc szopás után gumit kértem, majd itt egy kis malőrt követően(az első gumi elszakadt véletlen, a másodikat pedig nem lehetett "lepöndöríteni" valamiért) sikerült felrakni a védőfelszerelést. Elsőnek kértem Marcsit, hogy üljön rá a velem egykorúra, aminek azonnal eleget is tett. A lovaglás a hölgy egyik specialitása, olyan kitartóan tudja csinálni, amit másnál egész egyszerűen nem tapasztaltam sosem. Közben végig a már említett módon a szemembe nézett, én pedig a kezeimmel felfedeztem a teste minden, abban a pózban számomra elérhető részét. Imádnivaló, ahogy egy pillanatra nem veszi le rólad a tekintetét, egészen átszellemült állapotba kerülök tőle ilyenkor :).

A paci után szemből kértem bebocsátást Marcsi kelyhébe és meg is kaptam azt. A misszi a Marcsi és a közöttem fennálló méretbeli különbségek okán előfordul, hogy nehézkesen jön össze. Az előző napi látogatásomkor pl. nem is sikerült összehozni. Megjegyzem teljes mértékben az én hibámból, ugyanis a fáradtságom okán nem voltam elég kemény hozzá. Ezúttal viszont eléggé feltüzelt a pózváltást megelőző intenzív lovaglóóra, így az ezredes most nem hagyott cserben, és teljesen könnyedén be tudtam csusszanni. Marcsi a misszi alatt is végig tartotta a szemkontaktust, és közben elég sok csókot is loptam tőle, szóval elég magasfokú volt az intimitás.

Végül szerettem volna Marcsit hátulról megközelítve is rosszalkodni kicsit. Vendéglátóm, mint mindig, első szavamra ugrott és készségesen bepucsított nekem. Meg kell mondjam, bár nem fogalmaznék úgy, hogy hatalmasat döngettünk (eddigre már nem volt bennem ahhoz elég energia), de mégis most elég intenzívre sikeredett ez a rész. Természetesen a látvány a megszokott élményt nyújtotta. Marcsi kerek popója, a dereka, a hátának az íve mind hozzátettek. Én közben persze fogtam, markolásztam itt is mindent, amit értem.

Mikor éreztem, hogy közeledik a vég, a szokásos franciás befejezést kértem. Gumiban én sajnos elég nehezen tudok elmenni, szóval ezért preferálom a szájbaélvezést általában. Ebben az esetben persze Marcsi franciatudása rátesz jónéhány lapáttal, így aztán nem is kérdés, hogy mindig ilyen jellegű végkifejletre kerül sor mikor nála vagyok. Ő pedig a szokásos odaadással abszolválja minden alkalommal, így most is ezt tette, én pedig hátradőltem és élvezkedtem. A legvége előtt egy pillanatra elkértem a pajtit, hogy elnoszogassam a célvonalig, addig pedig Marcsi pajkos kis nyelvével a környéket kényeztette. Itt ki kell emelnem, hogy az a látvány, ahogy Marcsi a lábam között hason fekszik, nyalogatja a zacsimat és pedig kézi rásegítéssel igyekszem a velem egykorút elvinni a finisig, örökre beleégett a retinámba, ugyanis pompás rálátás nyílt így vendéglátóm testének domborulataira.

Amint eljutottam a "point of no return"-re, ahogy az angol mondaná, szóltam Marcsinak, ő pedig azonnal rábukott a velem egykorúra és szó szerint mindent kiszívott belőlem. És természetesen mint mindig, most is hagyott lenyugodni a szájában, megtisztogatva kaptam vissza az ezredest.

Vendéglátóm ezt követően lement kiöblíteni a száját, majd visszafele kérésemre hozott nekem egy pohár kólát is. Röviden elbeszélgettünk, azonban odalenn nem lankadt nagyon a figyelmem, így most viszonylag gyorsan kezdeményeztem a második felvonást. Mivel ezúttal elég éber volt a velem egykorú, ezért úgy éreztem lett volna bennem energia még egy fullos menetre, azonban már nem maradt elég időnk arra, hogy ezt úgy tegyük meg, hogy megadjuk rendesen a módját. Így egy végig franciát kértem csak, amit természetesen a megszokott minőségben meg is kaptam. Nem maradt el szerencsére a robbanás sem, pedig (bár nem mondanám magam egylövetűnek) a második élvezés előfordul, hogy csak nehézkesen sikerül.

Mindezek után nem maradt más hátra, mint zuhany, öltözés és búcsú, de mondtam Marcsinak az ajtóban, hogy igyekszem majd felkeresni a jövő hónapban is.

Mint mindig, a randi végén, diszkréten (nem is került szóba egyikünk részéről sem) letettem a konyhaasztalra az ezúttal kedvezményes számú szál rózsát.

Ha az eddigiek nem győztek meg valakit, hogy Marcsi egy minden tekintetben fullos hirdető, akkor semmi nem fogja úgy érzem. Annyit tudok talán mondani, hogy Marcsi a szó legszorosabb értelmében vett barátnő feelinges hirdető. És ezt nem úgy kell érteni feltétlen, mintha a tényleges barátnőddel lennél, akivel párkapcsolatban vagy (bárcsak minden barátnő ilyen lenne), hanem úgy, mintha egy eszméletlen bomba kinézetű, nőnemű barátoddal, akivel mellesleg tök jó a szex. Amíg nála vagy, csak rád figyel és teljesíti a kívánságaidat. Emellett Marcsinál nincs semmi megjátszás, átverés vagy sallang. Nem fog túljátszott műnyögésekkel elhalmozni, mert egyszerűen ő nem ilyen. A földön jár, a helyén kezeli a szituációt, nála a maximális profizmus vegyül a kedvességgel és az odaadással, ami szerintem egy tökéletes egyveleg. Újfent köszönöm az élményt, remélem sokszor tudunk még találkozni.