Pünkösd hétfő, három hete az első, legalább félig szabad napom. Az ilyenkor kötelező családi körök lefutása után, késő délután akadt végre némi időm (pontos tudatában annak is, hogy most még legalább két hétig nem is lesz több), így nagyon megörültem, mikor az oldalon láttam, hogy Jázmiiin, akihez elve szerettem volna visszatérni, ezen a forró hétfő estén is megkörnyékezhető. Hívtam is nyomban (a száma már el volt mentve), ő pedig a második vagy harmadik csöngésre már fel is vette, kissé fátyolosan szólva a vonalba. Gyorsan egyeztettük óráinkat, egy fél órával korábbra is hozva az általam belőtt időpontot, úgyhogy felkaptam kérésére egy másik üveg bort is, és durván egy órával a hívás indítása után már ismét vonalban voltunk, ezúttal már csak a kapukód kapcsán.

A BKV megállótól ismét a vasúti töltés, illetve egy nagyforgalmú főútvonal mentén sétálva közelítettem meg a címet, autóval valószínűleg könnyebb, a szomszédban őrzött parkoló is található, ez is, mint a többi, fizetős. Máshol helyet találni így este fele már valószínűleg kicsit nehézkes.

Igen, "újépítésű", igen "lakópark", tudjátok, mennyire kedvelem a modern építészet ezen remekeit. A kényelmet csöndes, ezüstszín személyfelvonó emeli (érted), a szűk folyosón a megadott ajtó elé érve már hallom is Jázmiiin tűsarkainak kopogását. A lakás tágas hatást kelt, fortélyoasan kialakított elrendezésének köszönhetően a fürdő és a szobák szinte a közponit térből nyílnak, médis diszkréten elkülönülnek. Múltkori látogatásom óta a lányok szépen belakták, berendezték és feldíszítették az akkor még friss, kulcsrakész kéglit, így méginkább két szexi lakótársnő minden jóra alkalmas albérletének hangulatát kelti, mintsem "rendelőét", ami kinti folyosók személytelen sivárságát ellenpontozva nekem nagyon bejött. A fürdő hangulatfénye, és a zuhanyfüggöny felfüggesztésének egyedi és kreatív megoldása külön elismerést érdemelnek ;)
4-5 tusfürdő, szájvizek, kispoharak, száraz törcsik - mi kell még? Ja, a nyári hónapokra tekintettel külön kiemelném a hűtő és a légkondi jelentette kényelmet.

Jázmiiin még mindig roppant fotogén szépség: hosszú, selymes-barna combok, természetesen nyúlánk, légiesen karcsú, kifutóra termett gazella-alkat, ravaszan metszett szempár és ajkak, hosszan leomló mogyoróhaj-zuhatag. Profi képei láttán talán mégis kicsit másra számít az ember, valami könnyű tini-fantáziára, barbi-pornós, kényes glamúrlányra... amitől a valóság szerencsére elég távol áll. A valóban hercegnői külsőhöz ugyanis esetében laza, nyitott, sallangmentes természet párosul, közvetlensége és odaadása pedig remek szeretővé teszik ezt a gyönyörű, ám ízig-vérig dörzsölt, tapasztalt farkaslányt.

A fönt már emlegetett, kopogós, piros magassarkúban nyitott ajtót, illetve a színben hozzá passzoló, bikavadító, trikini-szabású csipkecsodában. Finom kis csókocskával üdvözöltük egymást, majd beljebb térve kipakoltam a borokat, és egy-két kisebb meglepetést az étkezőasztalra, konstatálva, hogy ketten vagyunk, mienk az egész lakás. Kibontottuk hát az Irsait, amihez Jázmiiin azonnal poharakat is hozott, és egy-egy cigi mellett koccintva (bár közölte, mostanában már csak nagyritkán gyújt rá) elcsevegtünk kicsit a legutóbbi találkozásunk óta adódott újdonságokról, nyári tervekről, na meg a csinilány legújabb tetoválásáról, aminek megszemlélése után megjegyezte, hogy ha gondolom, el is mehetnék zuhanyozni gyorsan, minden készen vár. A szabad kégli hanyag komfortját kiélvezve simán a székekre szórva hagytam gönceim, majd a felfrissülés köreit megjárva indultam a szobába - Jázmiiin is ebben a pillanatban, hozzám hasonlóan már csak szépséges, anyaszült bőrkötésében lépett ki szemből, a másik mosdóból, aminek felfedezése külön piros pontot érdemelt ki nálam a kéjlak felszereltsége kapcsán, hiszen jelentősen csökkenti az egymásra, avagy egy nyüzsgőbb napszakban a szabad fürdőre várakozás szükségét. Ő még behozta félig hagyott borospoharainkat, a fehér tollpamacs házőrző kíváncsi pillantásaitól kísérve, de ahogy Éva-kosztümben mellém huppant az ágyra, én már éreztem, hogy a villányi tőkék harmata helyett szívesebben kóstolnék mást: hozzá hajoltam, megcsókoltam, örömmel várva a folytatást.

Szerencsésen vevő volt már rám, ajka ajkamat, nyelve nyelvem kereste, ismerkedve, játékosan smárolva, míg tenyerem alá simult lágy teste; simogatva érintettem mellét, nyakát csóklotam vágytól hevülten, mire ő finoman alsó madárfogásba vett, és egyszer csak puha szájába kerültem. Kedvesen-nedvesen szopott, finoman, de nem finomkodva: egyszer majdnem eltűntem szájában, majd ajka meredő makkom masszírozta, vagy sikamlós párnaként támasztotta meg dákóm alulról forrón lüktető nyelvével, és ahogy hullámzott és szívott és nyelt és bólogatott, nekem megremegett a lábam ahogy egyre acélosodó brével próbáltam állni isteni rohamát. Általában nem vagyok nagy műélvező francia terén, illetve nem gyakran jutok így a csúcsra, de amilyen intenzíven, egyre vadabb, egyre vadítóbb tempóban Jázmiiin dolgozott rajtam, energiája lassan rám is rám ragadt, és míg mellével játszva, majd csiklója körül táncolva nedves ujjaimmal (beljebb nem nyúltam, nem szereti, ezt finoman jelezte) próbáltam én is kedvében járni, egyre inkább erőt vett rajtam a vágy, hogy egészen átadjam magam neki, és egy perc múlva már nem is akartam mást, csak az utolsó cseppig édes szájába robbanni. Egyik kezemmel selymes, gyönyörű hajába simítottam, miközben a másikkal továbbra is punciját izgattam, aztán ahogy egyre közeledni éreztem elkerülhetetlen végem, popsijája markolva húztam magamhoz közelebb, és el sem engedtem, míg a rajtam vagy ötször-hatszor végigsöprő gyönyör hullámaitól hörögve, alaposan ki nem áradt belőlem a Szentlélek.
Utána még vagy egy percig a szájában tartott, szívogatva-dédelgetve dobogó fullánkom, csak aztán szaladt ki a kismosdóba, megszabadulni a bűnjelektől -ezen nem lehetett volna fokozni, talán csak ha még tekintetét is sikerül elkapni... de ez a kissé kitekert pozícióból fakadóan valószínűleg anatómiai akadályokba is ütközött volna.
Én elterültem az ágyon, aztán mikor visszatérve kérdezte, mit szólnék még egy pohár borhoz meg egy gyors cigihez, kb. felhőkön lépdelve követtem a konyhába: voltam olyan állapotban, hogy ha az az ötlete támad, hogy raboljunk bankot és szökjünk a Trobriand-szigetekre, csak azt kérdezem, mintás vagy egyszínű fürdőgatyát hozzak-e az útra. Azt azért kikötöttem, hogy a dolgot a magam részéről nem szeretném ám ilyen egyenlőtlenül hagyni, úgyhogy ha nem zárkózik el, szívesen megkóstolnám majd én is - amire persze beleegyező választ kaptam.

Úgyhogy mikor ismét találkoztunk az ágyon, némi kuncogó helyezkedés után ő is, én is kényelmesen elhelyezkedtünk: Jázmiiin a párnák közé hajtva haját, én meg illatos, karcsú combjai közé bújva. Ahelyett, hogy a részletekbe vesznék, s mivel tudom, hogy az oldalon sokan kultiváljátok az eféle orális művészetekben való elmélyülést, csupán azt szeretném kihangsúlyozni, hogy Jázmiiint fantasztikus élmény nyalni. Nem csupán buja illata, íze, szépsége okán, bársonyos kis barackjának minden leleletre oly odaadóan reagáló érzékenysége miatt; hanem mert pompás játszótárs, igazi partner ebben is, ha veszed finoman a helyes útra unszoló jelzéseit, hosszan és változatosan lehet kényeztetni, amit hihetetlen átéléssel tud élvezni, és amikor hajadba fúrt ujjai egyre éhesebben szorítanak, ahogy fejed a gazella-combok selymes satujába szorítva csípője még mindig kéjesen táncol... mit is mondhatnék, lehengerlő élmény.
Néhány perccel később máris ismét a szájába vett, hogy némi funkcionális keményítés után gumit húzva rám, az ágyon oldalvást fordulva pucsítson ki nekem, amit, mint diszkrét, finom utalást, elég nehéz lett volna félreérteni. Rövid távon mögé helyezkedtem hát, hogy körte-formáját a lehető legjobb nézőpontból élvezhessem, aztán egy pillanat alatt belé is csusszantam, hogy rövid felvezető lökések után egyre tempósabban dugva gyönyörködhessek gerince ívében, míg mancsaimmal kellemesen puha, mégis feszesen kerek popsiját gyúrtam. Egész jól haladtunk így, ám egyszer csak meghallottam telefonom diszkrét zümmögését, ami időm lejártát volt hivatott jelezni - és sajnos ez a pillanatnyi komcentráció-vesztés már elég volt hozzá, hogy gummeritisszel karöltve letérítsen addig kellemesen alakuló röppályámról. A szünetben ugyanis óvatlanul az órára sandítottam, és mivel jó ideig nyalakodtam, eleve nem számítottam még egy körre - és bár Jázmiiin mindent megtett a siker érekében ("úgyis annyi időt eldumáltunk" - hozzámállásáért nem tudok elég hálás lenni), nálam sajnos fejben leeresztett az ügy, így hát mellé bújva odacsókoltam még egyik édesen peckes, barna bimbójára, aztán lassan öltözőre fogtam a dolgot.
Persze egy cigi, egy-egy pohár bor még belefért, mielőtt nekiindultam volna a balzsamos nyárestnek, búcsúcsókkal eresztve a városi pipacságyaktól izzó szürkületbe.

Még az egyik meglepi mellé csúsztattam, szó nem esett róla; a kerek bokréta egészen mostanáig eszembe se jutott.

Jázmiiinnal sok tekintetben nagyon különbözünk, míg sok másban, úgy tűnik, elég jól megértjük egymást; hasonló körökben mozogtunk egykor, és tán most is (ezt inkább nem feszegettük) - ennek köszönhetően, úgy érzem, elég kellemes afterpartys-dugópajtis hangulatú légyottokat tudunk egymással eltölteni. Karakán lazasága, vagány, ösztönös természete, na meg számomra hibátlanul hálózsák-kompatibilis személyisége és fizikuma kapcsáb egészen biztos vagyok benne, hogy még jó párszor összekócoljuk majd egymás haját.