Hívásomat elsőre felvette, kedves, selymes hangjából valahogy ki lehetett érezni, hogy valóban a képeken látható pici lány van a vonal másik végén. Sima időpont egyeztetés volt, de címet elsőre nem adott meg, csak hogy mihez van közel, és fél órával előtte visszahívást kért. Valaki írta korábban, hogy nem értette mindig tisztán a beszédét...én semmi furcsát nem tapasztaltam.

A város szívében, az 5. kerület egyik Dunaparthoz közeli utcájában fogadott. Tömegközlekedéssel több módozattal megközelíthető, talán még hajóval is. :) Parkolást nem tudom, mert nem autóval mentem, de szerintem könnyebb valamelyik közösségit használni, aztán sétálni két-három percet.

Régebbi gangos épülettömb egy kicsinosított lakása. Baszoba nem nagy, a franciaágy többnyire kitölti, mellette nagy tükör a falon a vizuális élményekhez, egyébként kellemes kis kuckó. A füdőszobában tökéletes a tisztaság, és modernebb a berendezés, valami különös sarokkádféleséggel, amilyet még nem láttam: félig normál, de aztán lekerekedik...

Timike abszolút olyan mint a képeken. Irdatlan méretű természetes cicijein hamar megakad az ember szeme, de amúgy a többi "tartozék" is formás. Arca is helyes, igaz már nem annyira ártatlan tekintetű, mint azt az alkata alapján hinnénk. Termete valóban alacsonyabb az átlagosnál, de mivel mindene arányos, ez nem zavaró, és inkább csak a cukiság hatását erősíti.

Fürdésből kijövet a folyosón várt rám ugyanabban a fekete fehérnemű szettben, amiben fogadott, és kért még ő is odakint egy percet. Addig én szépen behelyezkedtem, és az ágyra leülve vártam. Mikor ő is visszajött, szinte minden hangulati átmenet nélkül megvált melltartójától, és álló helyzetben rámhajolva franciázni készült. Beszéd ezt megelőzően sem volt sok, ezért kicsit olyan gépiesnek tűnt eddig a program, mint ismerkedősnek. Persze való igaz, hogy a cél az volt most, hogy orálisan kielégítsen, és ennek szorgosan igyekezett is eleget tenni. Ügyesen csinálta, néha kézzel veregetős szünetekkel, de mikor a szájában volt, a pumpálás akkor is folytatódott. Egy idő után fentebb helyezkedtünk az ágyra, hogy neki is kényelmesebb legyen. Brutálisan jó cickóit közben előszeretettel markolgattam. Pár perc után valószínűvé vált, hogy ki is végez, ezért megelőző szereléssel gumihúzást kértem, amit végül magamnak kellett rendesen rásegítenem. Lovaglással terveztünk kezdeni, és mondanám, hogy nyeregbe pattant a Pöttöm Panna, de pont nem így volt. Sajnos az igen eltérő méreteink miatt félig guggoló helyzetben, kezével sokáig rátartva, óvatosan próbált beleülni, tágítani. Aztán lassan sikerült normálisan pozíciót fogni, amiből végül egy elég kellemes pacizás kerekedett. Imádtam fogdosni azokat a dús csöcsöket (bocs, de ezt most így kell mondani!), amik szabadon engedve is izgalmasan rázkódtak és lengedeztek, olykor mellei az én mellemet verdesték. Itt lehetett jól kiélvezni a pici termetét is, mert jól át tudtam karolni, ölelgetni, vagy a popsijának aláfogni. Megkockáztatom, hogy pályafutásom egyik legjobb lovaglását éltem át ezzel a kicsi lánnyal! De mivel a jóból is megárt a sok, gondoltam más pózban is megpakolom. Misszibe fordultunk, hogy pihenhessen valamelyest, amíg én vagyok felül. Így is tök jó volt, viszont az ő arca végig érzelemmentes maradt, amit egy kicsit sajnáltam. Néha próbáltam dícsérni, babusgatni, illetve bíztató szavakat mondani, de nem annyira hatott rá. Végül hátulról kívántam VOLNA beteljesíteni a gyönyöröket, csakhogy ezt határozottan elutasította, mert "túl nagy" vagyok... Ez megint egy kicsit lelombozott, mert nagyon rákészültem, ugyanakkor kezdtem kapizsgálni, hogy mi a mosolymentesség oka. Mit volt mit tenni, kértem, hogy térjünk vissza lovaglóba, mert úgy már ment egyszer, és nagyon tetszett. De itt megint jött a lassú "hozzászoktatás", és az az igazság, hogy ezek miatt már én sem tudtam kellően merev lenni. Ezért kis esetlenkedés után jobbnak láttuk újra rátérni a franciára. Kis törlés, gumieltávolítás után profi módon folytatta, ahol azt befejezte. Itt már nem is kellett sok hozzá, és sikerült a szájacskájába áttölteni egy jókora adag papit, amit aztán ő továbbpasszolt egy törlőkendőbe.
Egy percre a mosdóba is kiugrott, majd visszavette magára az alsóneműit. Váratlanul megkínált vízzel, amit örömmel elfogadtam. De mivel volt még egy kis idő, megkérdeztem, hogy masszírozgatna-e a maradék időben. Ebbe készséggel beleegyezett, és alapvetően ekkor lehetett csak érezni, hogy kicsivel nyugodtabb, oldottabb is lett. Lehasaltam és aranyos módon fölöttem terpeszbe állva, lehajolva nyomkodta a testem páros kézzel válltól derékig. Közel sem volt szakszerű, mégis jól esett. Itt már tudtunk pár szót beszélni, és eközben derült ki, hogy neki végig fájt az aktus, és "nem érti miért őt választottam". Ezt sajnáltam, bár konkrét jelét nem adta szex közben. De legalább kifejezésre került miért volt laposabb a hangulat. A masszírozásnak is hirtelen szakadt vége, a célzatos kérdéssel, hogy akarok-e fürdeni még? Akartam is, meg nem is... Már nem az idő miatt, mert az tényleg letelt, hanem mert olyan kettős érzéssel vonultam el a fürdőbe, hogy ugyan kellemesen kielégített, és jó is lett volna még néhány elemből repetázni vele, csak jobb szeretem mindezt barátnős hangulatban csinálni, amit ezúttal nem nagyon sikerült kialakítani.

A találka elején kérte, hogy rendezzük az anyagiakat. Így - a nyilvánossá tett - órás összeg landolt is a komódon. Extrákról nem esett szó.

Szerintem Timike egy tündér lány, kifejezetten szexi adottságokkal, a termete pedig még külön egyedivé és karakteressé is teszi, amire jól lehet egy imázst építeni. Technikái is rendben vannak, tehát "szakmailag" nem igazán lehet rá panasz. Számomra egyedül a hangulati elemek hiányoztak, ami által jobb is lehetett volna, bár a visszafogottságra is sikerült némi magyarázatot találni. Legalábbis fogjuk rá, hogy számított a méret... És ha ez így volt, akkor pedig a türelmét lehet díjazni. Persze az is lehet, hogy épp nem volt annyira ismerkedős kedvében. Ezek miatt én "jónál" most nem tudom jobbra értékelni a találkozót, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennék megelégedve. Sőt, egyáltalán nem bántam meg, hogy ellátogattam Timikéhez!