Telefonon kerestem a megerősített idejében. Hamar felvette, gyorsan megbeszéltük, hogy kb. másfél óra múlva találkozunk. Később, útközben szóltam, hogy egy környékbeli droid meghibásodása miatt pár perc késés becsúszhat, be is csúszott kettő, de nem kaptam érte sodrófát.

A XI. ker. egyik lakóparkjában járunk a nem túl távoli jövőben. Jár arrafelé űrvillamos is. Elsőre egy kapuval arrébb mentem, mert a házszám mellé két betűkódra van szükség és én csak egyet kaptam, de végül mesterdetektívi képességeim segítségével rájöttem, hol a probléma.

Kicsi a lakás, később a rakás is. Egész üres, inkább sivár, mint otthonos, de rendezett és tiszta minden. Egy amerikaikonyhás, egyszobás hely plusz fürdőről van szó, szép nagy franciaággyal. Ami zavart egy kissé, hogy meglepő, de vékonyabbak a falak, mint egy panelban, és többször volt olyan érzésem, mintha bent, a lakásban csapkodták volna a szomszédok az ajtót, vagy kiáltoztak volna a gyerekek. Kellemetlen. Fürdőben minden oké, csúsztatható ajtós zuhanyfülke van. Külön tetszettek a színes műanyagpoharak. Igen kevés szájvíz volt már, de még épp elég.

Lotti amúgy nyáriasan, egy pár magassarkúban fogadott (értsd: a cipőn kívül más nem volt rajta), ez elég jól állt neki. Engem valamiért mindig lenyűgöz, ha valaki tényleg ilyen jól néz ki, mint ő a képeken. A valóságban is ilyen, csak talán kicsit barnább, de jól áll neki. Csinos arca van, bár ez alapján erős a gyanúm, hogy valóban fiatal ugyan, de a 30-hoz van közelebb, mint a 20-hoz. A tévedés jogát persze fenntartom, és ha nem így van, én kérek elnézést, amúgy nem zavart a dolog, kicsit talán még örültem is neki. Szerencsére arra is csak egy élvezés utáni pillanatban figyeltem fel, hogy pár másodperc erejéig félelmetesen hasonlított egy régi barátom húgára (ez azért félelmetes, mert ő sokáig kicsit olyan volt nekem, mintha az én húgom is lenne), aztán ez el is múlt.

Miután feloldottuk a fentebb részletezett logisztikai bukfencet (itt eléggé örültem, hogy a másik kaputelefonnnál épp senki nem volt a túloldalon), gyorsan bejutottam, piszi-puszi, ügyelvén, hogy mosatlan kézzel ne érjek hozzá, hogy vagy-mi van, kaptam egy teljesen jó zöld törölközőt és irány a feredő. Innen kijővén elintéztem az anyagiakat elegánssan-igényessen lehelyezve a virágszálakat a kredencre, ami műveletet, mivel ugye az anyagiak piszkosak, leöblítettem egy kézfertőtlenítővel. Lotti az ágyon békésen heverészve várta jövetelemet. Külön öröm, hogy nem mobilozott, mikor odanéztem (merthogy arra számítottam, aztán mégsem). Mellé terítettem magam, megkérdezte, mit szeretek, mondtam, hogy mindent és amúgy meg go with the flow! Úgyhogy kezdetét vehette a nagy csókolózás (nyelves és odaadó), majd kis csókokkal haladás az árboc irányába. Szexin pucsítva kéz nélkül ment kényeztetésem egész sokáig (kedvencem a labdajátékos rész volt), én közben a csodás popókultúrát simogattam (itt kiderült, hogy az ujjamat nem szabad bedugni - no problemo), majd egy idő után megkérdezte Lotti, milyen pózhoz lenne kedvem. Mondom, rám ülhetne, erre ő, az nem épp a kedvence. Kérdem, akkor melyik. Hátulról, de misszi is mehet. Akkor jelöljük meg a B-t, Vágó úr! Ez igen szexin zajlott, nagyon érzékien reagált Lotti az eseményekre, tolta a fenséges ciciket a számba, smár, nyakrapuszik, volt minden. Nem bírtam túl sokáig, első kilövés. A tisztogatás után ajánlott egy masszázst, amit nagy lelkesen elfogadtam. Ez inkább amolyan barátnős simogatás volt, szóval szerintem, nem profi (itt is lehet, hogy a laikus beszél belőlem, ha nem így van, elnézést kérek), de kellemes volt. Az ember amúgy sem panaszkodik, ha egy ilyen jó nő ül rajta meztelenül és masszírozza.
Kisvártatva jó kis csókolózással indult a második menet. Itt próbálkoztam némi cunilingussal, de társnőm meglehetősen zárt és száraz maradt. De hát, Istenem! Még én sem lehetek akkora szexgép, hogy mindenki azonnal benedvesedjen tőlem. Szó se róla, elviszem a balhét, bizonyára nem is csináltam túl jól, de ezek miatt nem firtattam sokáig a dolgot. Felvetettem, hogy akkor a kedvenc doggy-t próbáljuk meg. „Jó, de azért még kényeztethetlek egy kicsit?” Hangzott a határozottan kérdésnek hangzó válasz. Álmaimban Amerika nem mondhat nemet, hát hagytam, hogy Lotti az oralitás mezejére lépjen ismét. Majd jött a kutyus, ami többek között azért is volt annyira jó, mert szemtől szembe láthattam a fantasztikus popókultúrát és kapaszkodhattam is belé. A második sortűz után még beszélgettünk keveset, elrongyoltam egy búcsúzuhéra, és végezetül még megcsodálhattam a törölközőbe tekert Lottit is. Ezt a viseletet különösen kedvelem a szép hölgyeken, rajta is jól mutatott. Kértem egy kis vizet, piszi-puszi, majd rohantam a nagyvilágba.

Intro-fürdés után helyeztem a kredencre, ami oda való, szó sem esett róla, csak az egyeztetés során telefonon, hogy biztos ne legyen félreértés (ugyanannyi, mint ahogy írva vagyon, középkategóriás tiszteletcsokor).

Teljesen rendben volt minden. Csak azért nem adtam jelest az aktusra és barátnő-feelingre, és magasabb fokozatú értékelést, mert - tapasztaltabbak már tudják, hogy megy ez néha - mások nagyon magasra tették a (ezúttal nem a hancúr)lécet nálam, meg ugye a fentebb említett sex machine-probléma, de hát ez mindig benne van a pakliban (csak ugye mindenki személyes ranglétráján feljebb kerül az a hölgy, ahol a pakliban is marad). Simán el tudom képzelni, sőt kb. biztos vagyok benne, hogy másoknak még sokkal értékesebb lenne és lesz is egy-egy találkozás. Lotti nagyon jó nő és nagyon kedves, aranyos, készséges.